Dög melegben állítom le az autót a Cargodomb parkolójában és kezdek neki az ebédemnek egy benzinkutas szendvics formájában. Mielőtt nagyon elmerülhetnék benne, a perzselő nap klubtársaink sziluettjét rajzolja ki a pezsgő aszfalt felett. Úgy látszik, nemcsak engem evett ide a fene idő előtt 40 perccel. 

Az első két fecskét gyorsan követi még több. Széles mosoly, puszi, pacsi stb. Mi a helyzet, hát veled? Lassan mindenki megérkezik, köztük Tiszavölgyi Dávid is, az esemény megbízott házigazdája, aki már őshonosként tart nekünk idegenvezetést.

A most megjelentek ugyanis mind arra kíváncsiak, hogy Dávid hogy készíti a csodálatos repülőgép fotóit? 

Szól is, hogy nagyszerű lenne, ha mind autóba pattannánk, mert jön egy “furcsa betűk számok véletlenszerűnek hangzó halmaza, amit nem jegyeztem meg” (továbbiakban ritka és/vagy nagy repülőgép), ami a másik helyszínen száll fel, szóval uzsgyi. 

Kommandós filmeket idéző határozott precízitással vetődtünk be az új helyszín sivatagos homokjába. Tak-tak-tak, sorakoztak egymás mellett a klubtagok autói. Még le se ült a por utánunk, Dávid, mint tábornok a tank (*jelen esetben Renault scenic) tetején (*inkább csak mellette állva) osztotta fel a csapatokat:

Nagylátósok, ti itt maradtok! Alulról tudjátok fotózni, elő a 8 miliméteresekkel! A telések rohanjanak ki jobbra a bokor irányába, ti oldalról tudjátok sorozoni! 

Hop-hop-hop-hop. A hamarítás hozta az eredményt, futólépésben foglalta el mindenki a taktikai állását és várt. 

Hogy mire, igazából nem tudták. De mindenki a helyzet hatása alatt volt. Idegesen oda vissza állítgatott zoom gyűrűk, expo gombon remegű mutatóujjak. Homlokon meginduló izzadság csepp és háttérben felsíkitó sas madár. Ilyen feszült körülmények közepette üvöltött fel a tünde szemű kolléganőnk: OTT VAN!!

És valóban, megjelent az égen egy csillogó izé (elnézést a kedves olvasóktól a túl szakmai megfogalmazásért, de valamit egyszerűen nem lehet lefordítani a köznyelvre…de legalább ma is tanultatok valamit, szívesen). 

Ebből az apró valamiből villámgyorsan egy böhöm nagy repülő tehervonat lett az orrunk előtt és eljött a pont, hogy megértettük a fanatikus csillogást Dávid tekintetében, amivel korábban mesélt az élményeiről. 

Hoztunk pár képet, amik segítenek elképzelni milyen is egy ilyen alkalom: